Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Cenci – a toszkán fánk

Nemrégiben írtunk egy szomorú történetet Beatrice Cenci életéről, s felmerült a kérdés, hogy van-e köze a hölgynek a kedvelt édességhez.

Nos, ezt sajnos teljes bizonyossággal nem sikerült kiderítenünk, valószínűleg szimpla szóegyezésről van csak szó. Azonban az biztos, hogy a cenci-nek nevezett édesség toszkán eredetű. Viszont – mivel a karneváli szezonban készítik leginkább – értelemszerűen ugyanez a fánk más-más néven Olaszország egyéb részein is felbukkan. Hívják ‘frappe’-nak, viseli a ‘bugie’, a ‘chiacchiere’ neveket – mindig attól függően, hol vagyunk épp a csizma területén belül. Cikkünk alján található erről egy pontosabb lista.

A fánk egyébként gyakorlatilag egyezik a mi csörögefánkunkkal, amit bő olajban vagy zsírban kisütve, forrón tálalnak.

Cenci - finom falatok

Cenci – finom falatok

A cenci nagy előnye, hogy hamar összeállítható a tésztája, és gyorsan sül – tehát vendégváró falatnak is tökéletes. A buonissimo.org oldalán három-négy egyszerű lépésben végigkövethetjük a recept elkészítési módját, kicsit lejjebb görgetve a hozzávalók is előtűnnek – ám az egyszerűség kedvéért álljon itt szépen összeszedve, hogy mi is a teendőnk:

Hozzávalók:

30 dkg liszt, 5 dkg cukor, 5 dkg vaj, 1 ek. extraszűz olivaolaj, 2 tojás, 1 citrom reszelt héja, 2 ek. Vin Santo és egy csipetnyi só.

Elkészítés:

A hozzávalókat alaposan elkeverjük, majd kb. 10 perces kitartó munkával homogén állagúra dolgozzuk. Kb. fél órás pihentetést követően a tésztát kinyújtjuk kb. 2 mm vastagságúra, és előbb csíkokra, majd (általában) rombuszokra vágjuk fel – a méret ízlés és szépérzék kérdése. Bő olajban aranybarnára sütjük, majd amikor kicsit kihűlt, porcukorral hintjük meg. Ugye, nem is olyan bonyolult?

Az eredeti olasz recept szerint rombusz alakú négyszögekre kell vágni – az én nagymamám annak idején mindig bevágta középen, két párhuzamos csíkban késsel, így még mókásabban nézett ki. Az olaszok ezt már egyenesen ‘sfrappole’-nak nevezik. Én magam már ezer éve nem sütöttem, de most valahogy kedvet kaptam.
Cenci (vagy sfrappole?)

Cenci (vagy sfrappole?)

S ahogy ígértük, íme az olasz nyelvet kedvelőknek egy igazi csemege arról, hogy lehet még hívni a mi csörögénket, ha Olaszországban járunk.

  • bugie (Genova, Torino, Asti, Imperia, Savona), italianizzazione del ligure böxie;
  • cenci o crogetti (Prato Firenze Toscana );
  • strufoli o melatelli (se con miele) zona Grosseto, Massa Marittima (Toscana);
  • chiacchiere (Basilicata, Sicilia, Campania, Lazio, Alto Sangro nell’Abruzzo meridionale, Molise, Umbria, Puglia,Calabria, a Milano, La Spezia, Massa, Carrara, Sassari e Parma);
  • cioffe (Sulmona, centro Abruzzo);
  • cróstoli o cróstołi o gròstoi o grustal (Ferrara, Imperia, Rovigo, Vicenza, Treviso, Trentino, Friuli, Venezia Giulia);
  • cunchiell’ o qunchiell (Molise);
  • fiocchetti (Montefeltro e Rimini);
  • frappe (Roma, Viterbo, Perugia e Ancona);
  • gałàni o sosole (Venezia, Verona, Padova);
  • gale o gali (Vercelli e Bassa Vercellese);
  • gasse (Basso Alessandrino);
  • guanti (Alife, Caserta);
  • gròstoi o grostoi (Trento);
  • intrigoni (Reggio Emilia);
  • lattughe o latǖghe (Mantova);
  • maraviglias (Sardegna);
  • merveilles[3] (Valle d’Aosta);
  • rosoni o sfrappole (Modena, Bologna, Romagna);
  • galarane (Bergamo)
  • saltasù (Brescia);
  • sfrappe (Marche);
  • sfrappole (Bologna);
  • sprelle (Piacenza);
  • risòle (Cuneo e sud del Piemonte);
  • “nacatole”(Calabria);
  • e ancora straccilasagnepampugliemanzolegarrulitas.
(Forrás: wikipedia)

Ha valakinek sikerült meghozni a kedvét ahhoz, hogy beálljon a konyhába és valami igazán finomat készítsen, akkor csak hajrá – kellemes időtöltést kívánunk!