Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Az olasz nyelv – 3/4.

Engedtessék meg egy igazi nyelvészeti kitérő a jelenlegi bejegyzésben. Nincs tele nyelvészekkel a szerkesztőség, nem is erről szól ez a honlap, de annyi érdekesség bukkant fel a látóterünkben az olasz nyelv szépségével és rejtelmeivel kapcsolatban, hogy nem tudtunk ellenállni a kísértésnek, és tovább dagonyázunk a témában.

A lényeges kérdés, amit a frappa oldalán is boncolgatnak, hogy van-e értelmesen meghúzható vonal a nyelv és a nyelvjárás között, tehát ebből a szempontból az olasz dialektusok közül melyiket lehet pl. nyelvnek, s melyiket nyelvjárásnak tekinteni? A helyzet rendkívül nehéz, a válaszadásra egyértelműen senki nem vállalkozik, emiatt marad továbbra is kérdés a kérdés: Nyelv vagy nyelvjárás?

A dolognak említik egy ún. kommunikációs megközelítését is, miszerint a leglényegesebb szempont a kérdés eldöntésében, hogy két különböző területen élő ember megérti-e egymást nagyobbrészt, vagy egyáltalán nem. Első esetben két dialektusról, utóbbiban pedig két külön nyelvről beszélhetünk.

A másik megközelítés pedig az ún. szokásjog, hiszen ha egy csoport által beszélt dialektus mögé politikai-társadalmi összegfogás áll, akkor akár az önálló nyelvként való elismertetést is kiharcolhatják a beszélők. Röviden és velősen erről tájékoztat minket a frappa cikke.

Természetesen ez a dilemma nem kizárólag az olasz nyelv kapcsán merül fel, hiszen pl. a német (hogy Európánál maradjunk) vagy spanyol nyelvnek ugyanúgy megvannak a maga dialektusai, s azok egyedi jellemzői. De szót ejthetünk akár a kínai nyelvről is, ami egzotikus voltán túl még eléggé tagolt is ahhoz, hogy a fenti problematika élénken jelen legyen.

Erre a komoly fejtörést okozó olasz, vagy inkább újlatin nyelvi helyzetre ha egyértelmű választ nem is, de némi fogódzót mindenképpen nyújt az a rendszerezés, melyet – az egyébként spanyol nyelvvel foglalkozó – El Mexicano blogon fejti ki a szerző. Nevezetesen, hogy  az egyes újlatin nyelvek milyen viszonyban is állnak egymással. Ezen keresztül pedig mi is újra meggyőződhetünk arról, hogy az Olaszországban beszélt dialektusok az italo-dalmát és nyugati ágbéli fejlődési vonalat követték, ugyanakkor betekintést kaphatunk abba is, hogy a környező országokban beszélt nyelvekhez milyen kapcsolat fűzi őket.

Ha valaki a cikk alatti kommenteket is átolvassa, látható, hogy milyen szempontok és ismeretek ütköznek, és hogyan gerjeszt egy-egy ilyen érdekes írás kulturált vitákat a témát kedvelők körében.

Globálisabban átgondolva rendkívül szövevényes ez a nyelvi fejlődési háló, s pont ettől olyan izgalmas maga a nyelvtudomány.

olasztanulás3