Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

Ancona – az egykori tengeri köztársaság

Végre elérkeztünk Ancona-ba, ahol az egykori repubblica marinara kecsegtet minket egy jó kis sztorival.

Ancona – annak ellenére, hogy nem a legnagyobb tengeri városállamok vagy köztársaságok között tartották nyilván (Velence és Genova azért jelentősebb volt), igenis sok szempontból lényeges eleme a középkori tengeri kereskedelemnek.

Az évszázadok során Ancona volt az a tengeri köztársaságok közül, amely sosem támadta meg egyetlen másikat sem, nem tört különösebb babérokra a területszerzés kapcsán sem, viszont folyamatos defenzívára kényszerült. Ennek érdekében – és saját gazdasági helyzetének szintentartása miatt – jó kapcsolatokat ápolt a XV-XVIII. századi Magyarországgal, és kiváló kereskedelmi partnernek bizonyult Konstantinápoly szempontjából. Nem csoda tehát, hogy az Ancona-i Köztársaság akkor kezdett hanyatlani, amikor Konstantinápoly elbukott, így a kereskedelmi kapcsolatok megrogyni látszottak.

Ancona kereskedelmi kapcsolatai

Ancona kereskedelmi kapcsolatai

Ancona fontos állomás volt a közép-kelet és Anglia között, a két fél közötti kereskedelmi útvonalak erre vezettek. A városállamnak saját pénzneme volt, amelyet a középkorban Itália-szerte elfogadtak, s ennek a pici államnak a nevéhez fűződik egy komplex tengerészeti jogi gyűjtemény is (Statuti del mare), amely állítólag a XII. századból való, azonban a leletek egy XIV. századi újrafogalmazott verzióját ismerik jól. Hallatlan szervezettségről és átgondoltságról tesz tanúbizonyságot ez az igen régi dokumentum.

Statuti del mare di Ancona - 1387

Statuti del mare di Ancona – 1387

Ez a jogi gyűjtemény gyönyörűen és egyértelműen szabályozza a tengeri kereskedelem tekintetében az áru ki- és bepakolásának módját, az utasok és az utasszállítás helyzetét, a szabálytalanságok esetén járó büntetéseket. Leírja kb. 86 fejezetben a különféle típusú hajókat, azok fegyverzetét, a legénység tagjainak hivatalos összetételét – egyszóval szinte mindent, amit a tengeri utak során tudni kell. A gyűjtemény állítólag nagyban hasonlít a XIV. század közepe felé megjelent barcelonai tengeri jogi szabályozásra – ebből is látszik, hogy Ancona kereskedelmi kapcsolatai igen kiterjedtek voltak, számos kapcsolattal rendelkeztek ugyanis a korabeli katalán kikötőkkel is.

A középkorban ezek a kis államok egymással is óriási versenyben álltak, azonban előfordult, hogy egymásra mint szövetségesre tekintettek – számtalanszor megtörtént már a történelemben, hogy a “szükség törvényt bont” alapon egykori ellenfelek hirtelen vállvetve harcolnak a közös ellenséggel.

Ancona - térkép a Vatikáni Múzeumból

Ancona – térkép a Vatikáni Múzeumból

Nézzük, hogy alakult ez Ancona esetében, milyen szövetségek milyen indokokkal kötettek a zűrzavaros középkor egyes századaiban:

Velence és Ancona szövetségesként léptek fel a szaracén támadások ellen a XI. században, azonban amikor a veszély elhárult, Velence szinte rögtön tudatosítani szerette volna tengeri fölényét és saját felsőbbrendűségét, így Ancona és Ragusa is defenzívába kényszerült.  Ettől a ponttól a két utóbbi városállam lett egymás szövetségese Velencével szemben. Szövetségük új kereskedelmi utakat is létrehozott, hiszen bosszúból, hogy elkerüljék a Velencén át Ausztriába és a mai Németország területére irányuló forgalmat, inkább Firenze érintésével Fiandre (a mai Belgium) felé vették az irányt. A későbbi századokban Velencével szemben Ancona is védekezni volt kénytelen, azoban egyértelműen Ragusa húzta a rövidebbet. Ancona a tenger felől kapott támadást, Velence szövetségese, Barbarossa Frigyes pedig a szárazföldről indított támadásokat. Végül ferrarai segítséggel Ancona megmenekült, Ragusa viszont hosszabb időre velencei uralom alá került, és csak a XIV. században, felszabadulását követően újította meg szövetségét Ancona-val.

Ancona kapcsolatot Pisa-val is ápolt, azonban elég ambivalens volt ez a viszony is. A San Saba-i háború idején egymás ellen álltak fel a csapataik, azonban ha a szükség úgy hozta (és kétszer is úgy hozta), akkor Velencével szemben parádésan tudtak együttműködni.

Marche és San Marino

Marche és San Marino

Fontos anconai személyiségként még ebből az időszakból kiragadnánk Ciriaco d’Ancona nevét is, aki a város szülötte volt a XV. században. Sokat utazott a város történetét kutatva, felfedve annak évszázadokra visszanyúló történelmi gyökereit. Aktív és sok eredményt hozó munkássága miatt szokták őt az archeológia atyjának is nevezni. Városa múltját firtatva sok helyre eljutott a világban, főként görög területeken járt, hiszen mint azt már korábban említettük, a várost az i.e. 4. században görög hódítók alapították. Az alábbi képen egy egyiptomi útja során készült rajzot láthat a nagyérdemű.

Ciriaco d'Ancona - Disegno di elefante

Ciriaco d’Ancona – Disegno di elefante

Mára ennyivel készültünk a tengeri kalandokból, reméljük, hogy a továbbiakban is velünk tartanak – hiszen Marche számos érdekességet rejteget még, amit talán sokan nem, vagy csak kevéssé ismernek.