Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

A szárd nyelv – nyelvtörténeti utazás 2/2.

Visszautalva az újlatin nyelvek kialakulására, nézzük, milyen jellegzetességeket rejt magában a szárd nyelv, hogyan alakulnak az egyes variánsai.

A szárd nyelv tehát az egyik legarchaikusabb újlatin nyelv, mint ahogyan azt az előző írásunkban már említettük. Kialakulása során más behatások érték, mint akár az olaszt, akár más újlatin nyelveket, így az, hogy önálló nyelvvé válhatott, és ezt az olasz állam is elismeri, nem annyira meglepő. (Egyébként a szicíliai dialektus a másik, amely próbál nyelv státuszt szerezni, de előreláthatóan ez egy hosszabb folyamatnak ígérkezik.)

A szárd nyelvet jellemzően két csoportba szoktuk sorolni, egyik a logudorese, amely az északi területek sajátja, illetve ott van még a campidanese, amely jobbára délen fordul elő, mint ahogyan az az alábbi ábrán is jól látszik.

Nyelvi térkép

Nyelvi térkép

A logudorese-nek van

  • nuorese
  • barbaricina

elnevezésű változata.

A campidanese több variánssal rendelkezik, amelyek az alábbiak:

  • meridionale
  • centrale
  • occidentale o rustico
  • sulcitano
  • sarrabese
  • barbaricino meridionale
  • ogliastrino
  • oristanese
Szárd nyelv variánsai

Szárd nyelv variánsai

Persze a két fő csoport mellett még mások is előkerülnek, egy-egy nagyobb város vagy terület köré rendeződve. Ilyenek:

  • gallurese
  • sassarese
  • algherese
  • tabarchino

Ebből is jól látható, hogy annak ellenére, hogy egy első blikkre egységesnek tűnő nyelvről van szó, azért a dialektusok és a nyelvvariációk itt is hasonlóan széles körűek, mint a kontinensen. Nincs is egyszerű dolgunk így ennek a nyelvnek a vizsgálatánál.

Újlatin nyelvek csoportosítása

Újlatin nyelvek csoportosítása

Ahhoz pedig, hogy egy picikét szemléltessük, milyen eltéréseket mutat a szárd nyelv az olaszhoz, vagy más újlatin nyelvekhez képest, a wikipédia táblázatait fogjuk idézni, mert ezekben a gyűjtésekben szépen végigkövethetőek a különbségek. Talán egyszer arra is marad idő, hogy ezek kialakulását egy picikét jobban megvizsgáljuk. A névmásokat és nyelvtani szerkezeteket a téma emészthetősége érdekében most elegánsan átugorjuk, viszont néhány szó változása kapcsán elgondolkodhatunk a fejlődéstörténeten is.

Először az olasz nyelv és a szárd variánsok viszonyát nézzük meg közelebbről:
Italiano Sardo logudorese Sardo campidanese Gallurese Sassarese Algherese Tabarchino
la terra sa terra sa terra la tarra la terra la terra a têra
il cielo su chelu su celu/xelu lu celu lu tzeru lo cel u sé
l’acqua s’abba s’àcua/s’abba l’ea l’eba l’algua l’aegua
il fuoco su fogu su fogu lu focu lu foggu lo foc u fogu
l’uomo s’òmine s’òmini l’omu l’ommu l’home l’omu
la donna sa fèmina sa fèmina la fèmina la fémmina la dona a dona
mangiare mandigare/papare papai manghjà magnà menjar mangiâ
bere buffare/bíbere buffai beure beive
grande mannu mannu mannu/grendi/grandi mannu gran grande
piccolo minore/piticu piticu/cinu minori/picculu minori petit piccin
il burro su bùtidu su butirru lu butirru lu butirru la mantega buru
il mare su mare su mari lu mari lu mari lo mar u mô
il giorno sa die sa dii la dì la dì lo dia u giurnu
la notte su/sa note su/sa notti la notti la notti la nit a néùtte
la scimmia sa muninca/martinicas’issìmmia sa martinica/mantenica la municca la muninca la muninca a scimia
il cavallo su caddu su cuaddu lu cabaddu lu cabaddu lo cavall u cavallu
la pecora sa berbeghe/s’arveghe/sa perbeche sa brebei la pècura la pégura l’ovella a pëgua
il fiore su frore/flore/fiore su frori lu fiori lu fiori la flor a sciùa
Majd lássuk, hogy a latinból az újlatin nyelvek kialakulása során milyen érdekességeket fedezhetünk fel:
Latino
Francese Italiano Spagnolo Occitano Catalano Aragonese Portoghese Romeno Sardo Còrso Friulano
clave(m) clé chiave llave clau clau clau chave cheie crae/-i chjave/chjavi clâf
nocte(m) nuit notte noche nuèit/nuèch nit nueit noite noapte note/-i notte/notti gnot
cantare chanter cantare cantar cantar cantar cantar cantar cânta cantare/-ai cantà cjantâ
capra(m) chèvre capra cabra cabra cabra craba cabra capra craba capra cjavre
lingua(m) langue lingua lengua lenga llengua luenga língua limbă limba/lìngua lingua lenghe
platea(m) place piazza plaza plaça plaça plaza praça piață pratza piazza place
ponte(m) pont ponte puente pònt pont puent ponte pod’ ponte/-i ponte/ponti puint
ecclesia(m) église chiesa iglesia glèisa església ilesia igreja biserică cheja/crèsia ghjesgia glesie
hospitale(m) hôpital ospedale hospital espital hospital hespital hospital spital ispidale/spidali spedale/uspidali ospedâl
caseu(m)
lat.volg.formaticu(m)
fromage formaggio/cacio queso formatge formatge formache/queso queijo brânză/caș casu casgiu formadi

Ezekkel a válogatásokkal búcsúzunk Szardínia szigetétől, hogy átadjuk a terepet a következő régiónak, amellyel június 3-án startolunk majd.