Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

A sienai dóm

Olaszország egyik legszebb és legjelentősebb katedrálisa Sienaban található – tekintsék meg velünk!

Ha valaki az interneten bolyongani kezd, s megvizsgálja kicsit közelebbről, mit is írnak a sienai dómról, garantáltan bele fog fulladni az információkba. Ezért is döntöttünk úgy többek között, hogy egy picit áttekintjük, s rövidebben összefoglaljuk a legérdekesebb momentumokat.

Sok helyen elintézik annyival, hogy a dóm az 1200-as években épült. Azonban a helyzet ennél jóval körülményesebb, ugyanis egyes források szerint vélhetően már a 900-as éveket megelőzően állt egy Minerva templom a helyén.

Az építkezés a Minerva templom romjain az 1200-as évek elején indult.  Ezt megelőzően, a Minerva templom helyén megjelenő épületben a helyi püspöki rezidencia volt egy templommal, amely akkor még kelet, azaz a jelenlegi keresztelőkápolna felé nézett. Majd egy újabb építkezés megkezdésével, a XII. században, amikor bazilikává alakították, került a bejárata és homlokzata a másik oldalra, tehát nyugatra, ahová jelenleg is néz. 1179-ben szentelték fel a bazilikát, amely ünnepségen III. Sándor pápa, mint Siena szülötte is jelen volt. A november 18-i napról azóta is megemlékeznek a városban.

A következő dátum, amely az épület mai formájához közelítő állapotokat kezdte alakítani, az 1226-27-es év volt. Ebből az időből maradt fenn néhány dokumentum a Sienai Köztársaságból, amely fekete és fehér márvány nagy mennyiségű beszerzéséről szól, majd 1259-ben fizettek ki egy komoly összeget a kórus bútoraiért, 1263-ból pedig szintén vannak írásos emlékek ólom beszerzéséről, amelyet a kupola kialakítása során használtak fel.

A kupola egyébként mintegy 48 m magas, amibe már a tetején található keresztet is beleszámolják.

(szerkesztőségi fotó)

A következő (meg nem erősített) nyomai az építkezés előrehaladásának 1280-84 közé tehetők – ekkor már a hosszanti hajót is elkészítették, és 1284-ben (anonim feljegyzések szerint) a hatalmas homlokzat alapkövét is letették már. Más, korabeli kormányzati dokumentumok pedig azt taglalják, hogy 1284-97 között Giovanni Pisano dolgozott a homlokzat belső oldalának kialakításán, amelyet aztán a Crescentino mesterek (apa és fia) fejeztek be úgy 1317 körül.

A harangtorony a maga 77 m magasságával 1313-ban készült el.

Ezt követően a bazilikán magán még sokat dolgoztak, hogy minden hajója megfelelő legyen, s ebben az időben a kupola még a bazilika centrumában volt, a későbbi századok bővítési munkálatai miatt ez a szimmetria mára megbomlott. Ezek a bővítések már 1339-ben megindultak, ugyanis a város ebben az időben élte igazi fénykorát – az új bazilika máris kicsinek bizonyult a város méreteihez. Nőtt a gazdagság, a lakosság létszáma is emelkedett. No, meg persze ott volt a folyamatos verseny is Firenzével, és az ő újonnan épült katedrálisukkal. Így számos oka volt annak, hogy a bazilika méretein ilyen hamar csiszolni kezdjenek. A munkálatok az 1340-es években folytatódtak, azonban az 1348-ban elharapózó pestis és statikai-strukturális gondok miatt az építkezés félbeszakadt. 1357-ben, okulva a korábbi hibákból és visszatérve az azt megelőző tervekhez, a sienai nép szerette volna már befejezettnek látni a bazilika építését, ami nem volt egy lassú folyamat, de 1370-ig sikerült azt befejezni.

1459-ben II. Pius pápa a sienai püspökséget érseki székhellyé emelte, a püspökből Metropolita érsek lett, így a bazilikát magát is hívják ’Metropolitana’-nak.

1870-ben egy tűzvész elpusztította a kupola belső felének fa részeit és részben a hajó tetőszerkezetének fa részei is megsérültek, de ezeket a tűzvész után mind helyreállították.

Észrevették, hogy milyen csodás és érdekes információkkal lettünk gazdagabbak, anélkül, hogy beléptünk volna a bazilikába?

Jövő héten ezt is megtesszük, nem kis feladat vár ránk. Ugye, velünk tartanak?

(szerkesztőségi fotó)