Toscana

Matera

Uffizi

Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

A nyelvvizsgáról

Azok közül, akik valóban meg akarnak tanulni egy idegen nyelvet, sokaknak egyértelmű, hogy az itthon leginkább mérvadónak tartott Origó nyelvvizsgát választja. (Valójában a többi, akkreditált vizsga közül talán már nem igazán szempont, kinek melyik bélyegző van a bizonyítványán, így az utóbbi időben komolyan kétséges ezen állítás helyessége, bár állítólag nehézségi fok tekintetében a Rigó utca még mindig verhetetlen.) Viszont ? nyilván némi tájékozottság nem árt ? utánanéztünk annak is, más helyen hogyan néz ki egy nyelvvizsga.

 Amiért az Origó nehéz és egy valóshoz közeli tudást tükröz, annak több oka is van, nevezetesen

  • szóbeli vizsgán egy szerintünk értelmes összeállítású témakör alapján kell számot adni
  • ami a lényeg: egyedül van benn a vizsgázó, az ő tudására koncentrálnak, s a vizsgázót sem befolyásolja más
  • írásbelin a szövegértés, a fordítás és a fogalmazás kerül elő, amelyek eleve a szükséges sarokpontok.

Az, hogy megértsük, miről szól globálisan egy szöveg, vagy hogy a saját szavainkkal értelmesen megfogalmazzuk a véleményünket egy témáról, alapvető. És lássuk be, az ember azért kezd el nyelvet tanulni, hogy például egy interneten olvasott cikkel elboldoguljon, egy igazi olasz hangulatú filmet megnézzen, de akár később egy irodalmi műbe ne törjön bele a bicskája.

Szóban ugyanakkor lényeges, hogy egy utazás alkalmával bármilyen ügyintézés során sikeresek legyünk, megértsünk mindent és minket is megértsenek.

Az Origóhoz képest más nyelvvizsgákat tekintve az ? több külső információ alapján ? a meglátásunk, hogy szóbeli vizsgán keveseknek segít, ha valaki (úgy értem, egy másik vizsgázó) mellettük vizsgaszituációban sokkal jobban teljesít, vagy esetleg teljesen érthetetlenül töri a vizsganyelvet ? mindkettő másként frusztráló. Óhatatlan, hogy a vizsgáztató az egyének közti különbséget érzékeli inkább, nem tudni, hogy lehet-e ilyen esetekben objektíven megítélni egyik vagy másik személy aktuális, saját tudásszintjét.

Írásbeli vizsgán főleg a gap-filling-es feladatok miatt ? senkit nem akarunk megsérteni ? még egy kezébe ceruzát ragadó majomnak is összejöhet a dolog. Talán ezért merjük leírni, hogy az életszerű szituációkhoz az Origó feladatsora van leginkább közel.

Fenntartva, hogy nincs igazunk ? és nyilván szubjektív dolgok ezek, általános igazság így nincs is a kérdésben ? úgy véljük, hogy ma Magyarországon létezik olyan nyelvvizsga, ami használható tudást mér, az viszont egy másik kérdés, hogy ezeknek a nyelvvizsgáknak a követelményszintje az elmúlt 15 évben milyen irányban és mértékben változott. Mint azt a közoktatásban és az élet egyéb területein is tapasztalhatjuk, ?a kevesebb több? elve itt egy rendkívül nyakatekert, sajátos módon jelentkezik; azzal a tudásszinttel ugyanis, amivel jónéhány éve szépen meghatározott röppályán repült ki a dolgozó egy közép-, főleg egy felsőfokú nyelvvizsgáról, most elsöprő sikereket lehet aratni. De ezen kár keseregni, sokaknak nagy segítség ez a fajta változás. Akik pedig valós tudást szeretnének megszerezni, azoknak sajnos ma már egyáltalán nem egy ? akár felsőfokú ? nyelvvizsga bizonyítvány lesz valóban mérvadó. Más kérdés, hogy baromi jól néz ki, önéletrajzban is?

Az utóbbi időben elég nagy port vert fel a nyelvvizsgák kötelezővé tétele a magyar oktatási rendszer különböző pontjain. Az talán egyértelmű volt eddig is, hogy azért olyan embernek ne kerüljön diploma a kezébe, aki legalább egy nyelven legalább középfokon nem beszél, de maximálisan egyetértünk azokkal, akik szerint ezt már a középiskolában alapkövetelménnyé kellene tenni. Nyilván azokkal is egyetértünk, akik szerint nem nyelvvizsga-bizonyítványra, hanem nyelvtudásra van szükség, és a kettő csak a legritkábban fedi egymást, de egyelőre ennél jobb fokmérőt még nem találtak ki. Az életben való boldogulás során úgyis kiderül előbb-utóbb, hogy kinek mire elég a tarsolyában lévő tudásanyag, de ha a nyelvvizsga-bizonyítványig valaki elverekszi magát középiskolában, akkor azért talán van keresnivalója egy felsőoktatási intézményben. Az ország statisztikái a nyelvismeret tekintetében elég siralmasak, kérdéses, hogy ez belátható időn belül változik-e lényegesen, de reméljük a legjobbakat?