Toscana

Matera

Uffizi

Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

A milánói Scala

A operaházról, mely a világon az egyik leghíresebb és legelismertebb, már mindenki hallott. Története évszázadokra nyúlik vissza, amiről ejtsünk is néhány szót.

milánói Scala – teljes nevén ‘Teatro alla Scala di Milano’ –  1778-ban készült el.

Miután a ‘Teatro Regio Ducale’ nevű, a közelben fekvő színház a lángok martalékává vált – több olasz operaháznál is hasonló esetekkel találkozhatunk -, Mária Terézia utasítást adott egy új színház építésére. A Santa Maria della Scala templom helyén – melyet egy tizennegyedik századi nemes felesége tiszteletére emeltek, s mely az ő (Regina della Scala) nevét viseli – új épületet emeltek, s a név megtartása mellett az új színház 1778. augusztus 3-án tartotta első előadását.

Az építéshez a színházat kedvelő tehetős milánói főurak a páholyok előzetes bérlésével/vásárlásával járultak hozzá, így rekordidő – alig több mint egy év – alatt már a jelenlegi helyén állt a Scala.

Egészen a második világháborúig szinte zavartalanul működött, és számos olasz és külhoni mester debütált itt műveivel. Köztük volt Verdi, Toscanini, Rossini, Donizetti, hogy csak a legnagyobb neveket említsük, de Csajkovszkij és Muszorgszkij is dolgozott a falai között.

scala

 

A második világháborúban – mint oly sok jelentős épület akkoriban – komoly károkat szenvedett, így nagymértékű javításokra volt szükség, azonban a munkálatok 1946-47 során lebonyolódtak, és a szórakoztatás a korábbi mederben folyt tovább, miközben a színház (vagy operaház, ahogy tetszik) a világ élvonalában teljesített.  A komoly ellenkezést is kiváltó átalakítást 1946-ban kezdték el, melynek során még a színpadot és a zenekari árkot is teljes mértékben kicserélték, megváltoztatták. Alapvetően a színháznak a fő falai és folyosói maradtak meg, s minden lehetséges módon korszerűsítették az épületet.

Az idő múlásával a társulatok folyamatosan fiatalodtak, cserélődtek, így talán már a mai fülnek is ismerősen csengő nevű művészek, mint Renata Tibaldi és Maria Callas is a Scala szopránjai közé kerültek az 1950-es években.

A XXI. század legeleje ismét a renováció időszaka volt a Scala életében. 2002-ben egy hatalmas felújítás vette kezdetét, mely 2004 decemberéig tartott, s melynek során főként elektronikai szempontból modernizálták az operaház berendezéseit.

Ennek egyik legnagyobb eredménye az elektronikus librettó rendszer kialakítása volt, melyet a Radio Marconi, egy olasz cég végzett el (amely cég később külföldről is megrendeléseket kapott, s hasonló rendszer végül a norvég operaházba is került). Ennek segítségével nem csak olasz, de angol nyelven is olvashatók előadás közben az operák szövegkönyvei.

A 2004-es megnyitó (tisztelgés gyanánt a régi korok előtt) az a darab volt (Antonio Salieri – Europa Riconosciuta), amellyel annak idején, 1778-ban a Scala kapuit először nyitották meg a közönség előtt.

Ebben az időszakban az operaház vezetői székében éppen váltás történt, 2005-től már nem Carlo Fontana vezeti a színházat, hanem székébe – hosszas viták után – Stéphane Lissner került, aki a mai napig igazgatója az intézménynek, azonban utódját 2013 májusa óta lázasan keresik, hiszen Lissner – szerződésének lejártával – 2015-től a párizsi opera igazgatója lesz, s annak induló évadját már 2014-ben össze kell állítania. Így értelemszerűen nem lesz elegendő energiája a milánói eseményekre, tehát utódjával jóideig párhuzamosan dolgoznak majd.

la-scala-museum

 

A milánói Scala 2013/2014-es évadának előadásairól a honlapról tájékozódhatunk, a jegyvásárlásban pedig a bvevents.com, az italianticketoffice.it és a worldticketshop.hu oldalon találunk segítséget.

Ha valaki szeretne bejutni az Operába, de nem feltétlenül előadásra gondol, nos, erre is minden lehetőség megvan.

Vezetett túrákat szerveznek a Scala épületének látogatására (természetesen nem előadás-időben), s még egy, az épületben működő múzeum megtekintésére is lehetőség nyílik, 2013-as árakon kb. 30?/fő díjért.

Az ezt a lehetőséget ajánló, egyébként angol nyelvű oldalon felhívják a figyelmet arra is, hogy a túrára előzetes bejelentkezés szükséges, olykor már hetekkel előre foglalt minden időpont, így gondosan tervezzük meg a programot!

Ha valaki a Scala előtti teret vagy az épületet megnézné az indulás előtt, az alábbi videóba kukkantson bele (nyelvtanulóknak is ajánljuk a képes összefoglalót):

S a végére néhány magyar vonatkozás, hiszen azt mi, magyarok mindenhez találunk:

1933. A Scala műsorra tűzte Kodály Zoltán Székelyfonóját
1938. Svéd Sándor a Tell Vilmos címszerepét énekelte, szép sikert aratott
1942. Ferencsik János vezényelte Bartók Béla Csodálatos mandarin című darabját
1942. Némethy Ella az első magyar énekesnő a Scala színpadán
1978. Marton Éva és Melis György együtt léptek fel a Scala-ban, Bartók: A kékszakállú herceg vára című művét adták elő
1978. Sass Sylvia is a Scala színpadára lépett
1983-85. A Scala balettigazgató-helyettese Róna Viktor, egyik leghíresebb balettművészünk
1997-98. Miklósa Erika a Scala ösztöndíjasa
milano-scala