Le Alpi

Napoli

Pasta italiana

Venezia

Roma

Toscana

A Mediciek

A mai témánk egy igen nagy lélegzetű történelmi részletet feszeget, ám igyekszünk egyértelműen és apró történetekkel tűzdelve bemutatni ezt az igen nagy és hosszú időn keresztül regnáló családot.

Az első jeles képviselő, akitől számolni szoktuk a dinasztia kezdetét, az Cosimo Medici (il Vecchio, azaz az “Öreg”) (1389-1464), aki még polgárként kezdett az egyre gyorsabban fejlődő városban bekapcsolódni apja bankári tevékenységet folytató üzletébe. A fellendítés már inkább fűződik az ő nevéhez, különös tekintettel arra, hogy ő maga a város számára is sok hasznot hajtott, nem csoda hát, hogy egy idő után a Firenzei Köztársaság az irányítása alá került. Innen pedig egy lépcső volt mindössze a dinasztia megalapítása, hiszen fiai, unokái hasonló mentalitásukkal tovább növelték a város hírnevét és jelentőségét, nem is beszélve a családi kassza gyarapításáról.

Cosimo (il Vecchio) de Medici

Cosimo (il Vecchio) de Medici

Cosimo unokája, Lorenzo (il Magnifico) (1449-1492) a következő a sorban, akiről mindenképpen meg kell emlékeznünk. A nagy jelentőségű és határozott, de igen diplomatikus politikus nagyon nagy kedvelője (és művelője) volt a művészeteknek. Ugyanakkor az ő ideje alatt jöttek el az első komolyabb politikai válságok is, már ami a Medici-dinasztia életét illeti. Egyrészt szembekerült a Pápai Állammal és az egyházzal, ami nem volt egy életbiztosítás abban az időszakban, majd a város szintjén Girolamo Savonarola is ellenük uszított. A Pazzi család egy időre el is űzte őket a városból, így ez a néhány évtized igen mozgalmasan zajlott Firenzében.

Lorenzo de Medici

Lorenzo de Medici

(Ami az érdekességeket illeti, a Medici család háza táján, az például az, hogy Lorenzo öccse törvénytelen gyermeket nemzett, aki szülei halála után Lorenzo udvarába került. Belőle lett a későbbi VIII. Kelemen pápa – tehát a nevelésből a legjobbat kapta.)

A Medici ház Cosimo, il Vecchio-tól származó ága 1537-ben kihalt, azonban a családnak nem csak ez az ága létezett, így – előre látva a valószínű helyzetet – az említett másik ágon már korábban megkezdődött a fiatal Medici fiúk felkészítése az esetleges hatalomátvételhez. Egy újabb Cosimo (1519-1574) érkezett hát a család élére, aki már hercegként töltötte be a város vezetésének tisztségét, és aki Firenzében jár, mindenhol láthatja az ő keze nyomát. Cosimo bővíttette a Palazzo Vecchio-t, az ő utasítására jött létre (akkor még más funkcióval) az Uffizzi, a Corridoio Vasariano, és épült-szépült a katedrális. Feleségével, toledói Eleonórával (akinek szobája a Palazzo Vecchio-ban még megcsodálható) egy olyan dinasztia alapjait tették le, amely további két évszázadig uralta, vezette és virágoztatta a várost.

Cosimo I de' Medici

Cosimo I de’ Medici

A Miért éppen Firenze blogon egyébként a történelmi tényeken túl további érdekességeket olvashatnak Firenze, de a Mediciek kapcsán is – mi most itt dióhéjban próbáltuk meg kiemelni a három legjelentősebb, és talán legismertebb alakját ennek a nagyhatású dinasztiának.

Aki pedig érdeklődést mutat a család nőtagjai iránt is, akik sokszor nem is kisebb jelentőséggel bírtak, mint a fent említett férfiemberek, azok ugyanezen a blogon pár szót a dinasztia néhány jeles női képviselőjéről is találnak.

Medici címer

Medici címer

És még egy érdekesség: tudja valaki, miért van hat golyó a Medici címeren? Nos, amennyire utána tudtunk nézni, biztosat erről senki nem tud és nem mer mondani, azonban legendából és találgatásból rengeteg van. Sokszor a címer maga is úgy jelenik meg, hogy nem hat, hanem hét, olykor pedig tizenegy golyó van rajta. (Azért írunk golyót – egyrészt, mert golyó -, másrészt mert az olaszok ‘palla’-ként, azaz labdaként hivatkozzák. Nos, a ‘palla’ az angol ‘ball’ mintájára nem csak a játékot, hanem a férfiak egy testrészét is jelöli (ami nyakatekert módon a címermagyarázóknál is előkerül) – ehhez nagyjából így tudtunk közeli fordítással hűek maradni.) Egyesek szerint olyan gyógyszereket, pirulákat jelképez, amelyeket a család kérésére gyógynövényekből készítettek a hozzáértő gyógyítók. Mások szerint a legyőzött ellenségre utal. Megint mások narancsokat látnak bele, amelyek a Heszperidák kertjében teremnek; s a legelvadultabbakig is elmennek a rejtély találgatói.

A téma önmagában szédületes, a Medici családról egy önálló honlap folyamatos építgetése is kevés lenne, különös tekintettel arra, hogy a témának a szakirodalma is kivételesen bőséges. Így aki szívesen kutatna tovább, azt mi csak bátorítani tudjuk – mi magunk is ezt tesszük, erre a topikra pedig még a későbbiekben visszatérünk.

stemma-medici-4